A szív- és érrendszer magában foglalja a keringési rendszert és a nyirokrendszert. A keringési összetétel magában foglalja a szívizmot, az ereket, amelyekben a vér a test egészében kering. A nyirokrendszer – nyirokerek, csatornák, törzsek és kapillárisok, amelyeken keresztül áramlik egy másik testfolyadék, nyirok.
A szív- és érrendszer központi szerve a szív, amelyet hosszirányban két félre osztanak. Mindkét felét szintén két részre osztják: a pitvarra és a kamrára, amelyek között van egy nyílás billentyűkkel, amelyek csak egy irányba biztosítják a véráramot.
A pitvar összegyűjti a szívizomba belépő vért és a kamrákba tolja azt, ahonnan a vér az artériákba kerül. Az erek a vérkeringés két körét alkotják: a kis és a nagy vérkört. A kis körben, amely a tüdőerekből áll, gázcserét hajtanak végre. A széndioxid a vérből jut a tüdőbe, az oxigén a tüdőből a vérbe. A vérkeringés nagy köre lefedi az egész testet és aktívan részt vesz az anyagcserében.
Korábban általában az idős embereknél diagnosztizálták a szívbetegségeket, de napjainkra sajnos egyre fiatalabb korban is felmerül a betegség. Ezért a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzése vezető helyet foglal el tevékenységünkben.
A szív- és érrendszer leggyakoribb problémái:
A koszorúér-betegség (CHD) több olyan betegséget is magában foglal, amelyeket – a szívkoszorúér károsodása következtében – a szívizom vérellátásának problémái jelentenek.
A miokardiális infarktus a CHD egyik formája. A szívizom egy részének elhalása a vérellátás elégtelensége következtében történik. Ennek a patológiának a fő tünete a szegycsont mögötti éles fájdalom, köhögés és légszomj. A provokáló tényezők a magasvérnyomás, a stressz, a testi és pszichikai-érzelmi túlterheltség.
Az atherosclerosis során a koleszterin és a zsírtartalmú fehérjék lerakódnak az erek belső membránjaira. A betegség előrehaladtával megkezdődik a kötőszövet elterjedése, és atheroszklerotikus plakkok alakulnak ki.
Ezek elzárják az ér lumenét és akadályozzák a normális véráramlást, ami a szövetek és a szervek vérellátásának krónikus elégtelenségéhez vezetnek.
Az artériás hipertónia (hipertónia) – a magas vérnyomás. Az elfogadott érték: 120/80 mmHg (higany oszlop miliméter) vérnyomás. Ha ez meghaladja a 140/90 mmHg (higany oszlop miliméter), akkor a vérnyomást már emelkedettnek tekintik.
Artériás hipotenzió (hipotenzió) – az alacsony vérnyomás, 90/60 mmHg (higany oszlop miliméter). A magas vérnyomásban szenvedő betegektől eltérően az alacsony vérnyomásban szenvedők esetén nincs ugyanolyan kockázat a szívroham vagy stroke kialakulására. Ugyanakkor ez befolyásolja az életminőséget, állandó gyengeséget és fejfájást tapasztalnak ezek a pácienseink.
A szív- és érrendszeri szervek időben történő ellenőrzésével elkerülhetőek a súlyos szövődmények, beleértve a sztrókot is.
Állapotuk markerei: a légszomj fizikai erőkifejtés és nyugalmi állapot alatt egyaránt, indokolatlan gyengeség, nehéz légzés, különösen éjszaka, a lábak duzzadása, száraz köhögés, szívritmuszavar, eltérő intenzitású szívfájdalom, amely a májba vagy a hátba sugárzik.
A rendszeres ellenőrzést évente egyszer kell elvégezni.
A CALENDULA Klinikán a kardiológus konzultációján és kezelésén kívül az összes szükséges vizsgálat elvégezhető:
EKG
echokardiográfia
stresszteszt
Holter monitorozás
vérnyomás ellenőrzése
Az alsó végtagi erek és artériák ultrahangja
A pajzsmirigy ultrahangja.
A klinikánkban a kardiovaszkuláris szervek kezelésének célja a véráramlás normalizálása, a vér reológiai tulajdonságainak javítása, a szívizom és az érfalak megerősítése, a magas vérnyomás okainak azonosítása és kiküszöbölése, az atherosclerosis, a szívroham és a sztrók kialakulásának megelőzése. Segítünk a szívműtét utáni gyógyulásban is.
Ajánlott “Kezelési program”, amely magában foglalja az ayurvédikus terápiát és a szükséges gyógyszereket. Az összes szükséges eljárást és vizsgálatot az orvos határozza meg a beteg állapotától függően.
